Egyszerű a képlet.

• a kétliteres (vagy nagyobb) benzin és dízel öthengeres motorok olaja 0W-30 viszkozitású, A5/B5 ACEA-besorolású motorolaj. A gyári feltöltés Castrol.
• a kétliteres benzin és dízel négyhengeres motorok olaja a 0W-20 viszkozitású, C5 ACEA-besorolású motorolaj, ami rendelkezik a VCC RBS0-2AE minősítéssel. Érdemes a minősítés alapján keresni a Google-ban. A gyári feltöltés itt is Castrol.
• az 1.6-os benzin és dízel motorok olaja 5W-30 viszkozitású (de 0W-30 is használható), A5/B5 ACEA-besorolású motorolaj. A benzineseknek rendelkezni kell a Ford-féle WSS-M2C925-A jóváhagyással is. A dízel motorokba gyárilag Total olaj került.

A fentiek alapján viszonylag egyszerű eldönteni, milyen olajat vegyünk az autóhoz.

Azonban a Volvo fórumok és Facebook-csoportok tele vannak a fentiektől eltérő információval. Nézzük a legtipikusabbakat.

"A legjobb olaj a Xado/Eneos/Motul/Mannol/stb/stb."

Ha egy olaj  - bárki gyártsa is - megfelel a szükséges ACEA specifikációnak és a viszkozitása is rendben van, akkor használható. A Volvo az autóink tervezése idején a Castrollal fejlesztett közösen, ezért ez az ajánlott márka. Egyszerűen azért, mert ismert, hogy a motorjaik hogyan működnek hosszú távon a Castrol olajokkal. 

A többi az tényleg hit és márka imidzs kérdése.

"Ha sokat futott a motorod, akkor nem érdemes 0W olajat használni."

A futásteljesítmény és az olaj viszkozitása között nincs összefüggés. A motorolaj nem csak a motor alkatrészeit keni, de például a turbó tengelyét is. Ha a motor kopott és "csipegeti" az olajat, akkor fel kell újítani. Ha elkezdünk "vastagabb" olajat használni, akkor ezzel csak a kopási folyamatot gyorsítjuk fel, illetve más alkatrészek kenését is rontjuk.

"A 20/30 ezres olajcsere periódus túl hosszú, érdemes 10/15 ezrenként olajat cserélni."

Valóban, a Volvo Amazon idejében 5 ezer kilométert engedtek elmenni egy olajtöltettel, a 200-as sorozat idejében meg 10 ezret, de akkor még mások voltak a motorok, és főleg mások voltak az olajok. Miközben senkit nem beszélnék le a gyakoribb olajcseréről, én magam nem gondolom annyira lényegesnek.

A sűrű olajcsere persze nem árt a motornak, árt viszont a pénztárcánknak és a környezetünknek - a fáradt olaj veszélyes hulladék. 

Vannak azonban esetek, amikor indokolt lehet a gyári olajcsere-periódus lerövidítése: amikor a kenőanyag nagy terhelést kap. A sűrűbb olajcserét mindenekelőtt az állandó városi használat, különösen a sok hidegindítás indokolja. Ide tartozik a vontatás, a sok hegymenet is.

Érdekes módon a sima nagy sebességű autópályázás nem: az egyenletes magas fordulat nem nagy kihívás a kenőanyag számára: optimális a kenés, optimális a hűtés, gyorsak a gázlengések....

"A 0W-olaj túl vékony, jobb az 5W." 

Félrevezető kijelentés. Röviden: a 0W-s olajok nemcsak a hidegoldali viszkozitásukban térnek el az 5W-sektől, de tipikusan jobb minőségű alapolajra épülnek, ezért minden tulajdonságukban jobbak.

Egy olajnak sok tulajdonsága van. A viszkozitás az egyik - ez befolyásolja, milyen gyorsan épül fel a kenés, mennyire könnyű az olajat szivattyúzni. De vannak még más fontos tulajdonságok is, mindenekelőtt az olaj nyírási stabilitása (egyszerűsítve: milyen könnyen szakad meg az olajfilm két mozgó fémfelület, például a dugattyú és a henger fala között), az olaj detergens-, vagyis tisztító képessége, vagy az, hogy a szennyező anyagokat meddig tudja lebegtetni (azaz nem engedi leülepedni, amíg az olajszűrő ki nem szűri azokat). De az is kiemelt fontosságú, hogy milyen gyorsan oxidálódik (romlik) az olaj, azaz mennyi ideig tartja meg jó tulajdonságait, az eredeti specifikációját.

Az egyes viszkozitási osztályok gyakran (bár nem mindig) utalnak az olaj származására. Míg régebben háromféle olajat különböztettünk meg a gyártásakor használt bázis olaj alapján (ásványi-, szintetikus-, illetve  a kettő közötti "félszintetikus" vagy "rész-szintetikus" olajok), mára a helyzet bonyolódott. Ma már ásványi alapon is tudnak olcsón olyan olajokat előállítani (például hidrokrakkolással), amelyek megközelítik a szintetikus, észter- vagy PAO (poli-alfa-olefin) bázisú olajokat. Megközelítik - de nem érik el.

A Volvo specifikációjában a 0W viszkozitási osztály egyben azt is jelenti, hogy ezek az olajok csakis ilyen Group IV (PAO) vagy Group V (észter és egyéb) bázison készülhetnek. Az 5W olajok tipikusan Group III (hidrokrakkolt ásványi) alapokra épülnek, esetleg Group IV vagy V bázisolajak keverésével.

Ahogy visszalépünk a bázisolaj minőségében, úgy romlanak bizonyos alap tulajdonságok, ráadásul csökken az az adalék mennyiség is, amit az alapolaj fel tud venni. Egy korszerű olaj térfogatának akár harmada is adalék lehet - a tribológusok ezekkel tartják kézben az olaj fontos kémiai- és fizikai tulajdonságait.

"A 0W-s olajokat jobban csipegeti a motor, mint az 5W vagy 10W olajokat."

A viszkozitás leírásakor a W betű a Winter, vagyis "tél" szó rövidítése. A W előtti szám az olaj hidegoldali viszkozitási osztályát jelöli (a 0W, 5W, 10W stb jelölések nem konkrét értékek, hanem osztályba sorolást jelentenek). A hidegoldali viszkozitásnak nem sok köze van ahhoz, hogy az olajat mennyire "csipegeti" egy motor üzemmeleg állapotban. Ahhoz van köze, hogy hidegíndítás után a vékony olajjáratokon milyen gyorsan szivattyúzható át az olaj, azaz milyen gyorsan épül fel a kenés. A hidegindítás kifejezés nem a sarkkörre és a jegesmedvékre utal: minden olyan indításra, amikor a motor nem az üzemi hőmérsékletről (kb 100 fok) indul.

A motor kopása túlnyomórészt hidegüzemben keletkezik, amikor a kenés még nem épült fel.

"A részecskeszűrős motorokba ACEA C-osztályú olajokat kell használni." 

Ez sok autónál igaz. Speciel a Volvo motoroknál nem feltétlenül. Az öthengeres motoroknál és az 1.6-os dízelnél nem.

Alapvetően azért nem, mert a gyár ACEA A5/B5 olajat ír elő. Ennyi.

Érdekes eset a PSA-eredetű 1.6-os dízelmotor. Amikor ezt a motort Volvóba építik, a Volvo mérnökeinek kívánalma továbbra is az A5/B5 ACEA-osztály. Ugyanakkor ezek a motorok a Peugeot-okban, Citroenekeben és Fordokban C2-es minősítést kérnek. Az Önök Alázatos Krónikása ebben a dilemmában nem tud elég okos lenni: döntsenek belátásuk szerint.

Tudni kell, hogy az ACEA C-osztályú olajok alapvetően a részecskeszűrő védelmére lettek kitalálva. Az ebbe az osztályba tartozó olajok mind low-SAPS olajok, vagyis olyanok, amelyeknek szulfáthamu, foszfor és kéntartalma (vagy képződése) alacsony. Az alacsony SAPS-tartalom ugyanakkor kizárja, hogy az olaj teljes bázisszáma (TBN) magas legyen - az alacsony bázisszám viszont azt jelenti, hogy az olaj gyorsabban öregszik, mert kevésbé képes semlegesíteni a belé kerülő savas szennyeződéseket - például azokat, amik épp a részecskeszűrő automatikus regenerációjakor kerülnek bele.

A Volvo azt az utat választotta, hogy inkább a motort magát védi, nem a részecskeszűrőt.

"Betöltöttem az XYZ olajat, és fél literrel csökkent a fogyasztás és a motor is sokkal halkabb lett."

Két olaj között úgy lehet érzékelni a különbséget, hogy két tök egyforma motort feltöltünk a két, összehasonlítani kívánt olajjal, majd pontosan egyformán terhelve azokat, néhány tízezer kilométer múlva megbontásos vizsgálatot végzünk.

Az ilyen "most XYZ olajat kapott a verda, és egyből csendesebb lett a motor járása," meg "olajcsere után fél literrel csökkent a fogyasztás" beszámolók többnyire nem műszaki-, inkább kognitív folyamatok eredményei. Azaz "ha már megvettem ezt a drága olajat, muszáj is éreznem valami nagyszerűt, mégpedig rögvest a csere után" :-) Ezeket a kijelentéseket fogadjuk mindig szkeptikusan.

Autózás közben a fogyasztásra az autó tömege (városban) és légellenállása (nagy sebességénél) van a legdrámaibb hatással. Másodsorban egyéb paraméterek, motorkonstrukció, lökettérfogat, gumik gördülési ellenállása, stb. A motor belső, az alkatrészek súrlódásából eredő veszteségei is számítanak, de két, egyébként az előírás szerinti olaj közötti különbség hatása a fogyasztásra biztosan észrevehetetlen.

Hasonló a helyzet a motor zajával is: a zajspektrum túlnyomó része az üzemanyag elégéséből származik, a súrlódásból származó mechanikai zajok aránya eleve alacsony. Két olaj zajcsökkentő hatása közötti különbség erre a tételre elenyésző lehet.

Ha elolvastad ezt a fejezetet és hasznosnak találtad, dobj egy lájkot. Ha tévedést találsz, valamit kiegészítenél, vagy egyéb módon segítenél a blog tökéletesítésében, írj kommentet. Köszönjük.