Volvo V40/S60/V60 (2010-2019)

Vásárlási tanácsadó

Benzines vagy dízel? Esetleg hibrid?

2023. március 28. 23:48 - Kulani

volvo_d3-motor.jpgÚj autó vásárlásnál lehetett ez igazi dilemma, a használt autók között már egyértelműen a dízelek dominálnak, különösen a korai évjáratokban. De mennyivel takarékosabbak, mint a benzinesek? És a benzinesek mennyivel megbízhatóbbak vagy mennyivel kulturáltabbak, mint a dízelek? Hát a PHEV plug-in hibrid hajtás?

Vegyük sorra, milyen motorokkal készültek a Volvók 2010 és 2019 között. Ne lepődjünk meg, ugyanaz a betűkód mindenféle motort jelenthet, a D3-as motor például lehet 136 lóerős öthengeres, 150 lóerős öthengeres, 163 lóerős öthengeres  vagy 150 lóerős négyhengeres.

Benzinesek

Egyszerű, szívó benzines motorról ne is álmodozzunk 2010 után, minden motor turbós. Kezdetben a Fordtól érkeztek kétféle lökettérfogattal és számos teljesítményszinttel, de a Ford-köldökzsinór elvágása után a saját fejlesztésű VEA motorok (Volvo Engine Architecture) kerültek az autókba.

      1.6 literes benzinmotorok

Ezek a Fordtól származnak, Ford-nyelven Ecoboost-nak hívják őket. Miközben az Ecoboost-motoroknak általában nincs jó hírük, az 1.6-os véltozatokkal speciel nem sok baj van. A 120 lovas (T2) egy pöttyet gyengécske a nehéz Volvo kasztnikban, az erősebb 150 lovas (T3) nemcsak sportosabb, de valójában takarékosabb is. A 179 lovas T4-es ritka a használtpiacon, viszont ha vállaljuk a magasabb fogyasztást, akkor tényleg sportos.

Érdekes, de ezek a motorok amúgy meglepően takarékosak is. Nem fogyasztanak annyira keveset, mint a dízel kollégáik, de meglepően közel vannak.

Miközben a motorok 99 százaléka problémamentesen, a teljesítményétől függően virgoncan és rendkívül takarékosan dolgozik, nem ismeretlenek a vis major-ok sem, azaz sok százezres kiadással járó motorblokk-repedések és hasonló borzalmak is előfordulhatnak. A Volvo viszonylag rugalmas az ilyen esetek megítélésében, de a márkaszervizben vezetett szervizkönyv a tárgyalási alap.

  • 2.0 literes benzinmotorok

A 2014 előtti 2.0 literes benzinmotorok szintén Ecoboost-ok, azaz a Fordtól jönnek. Ezek lökettérfogata 1999 cm3. A 185 és 203 lovas változatok végigkísérték az S60/V60-at a teljes modellcikluson. Más kérdés, hogy ezek a motorok ritkák a használtpiacon.

A Volvo saját fejlesztésű (VEA) 2.0 benzines motorjai, a 2014-es modellévtől jelentek meg. Lökettérfogatuk 1969 cm3 - ez alapján lehet megkülönböztetni őket a legbiztosabban a Ford-motoroktól. A valós lökettérfogat legalább a forgalmiból kiderül. A teljesítményszintjeik hasonlóak a korábbi Ecoboost-okhoz, alapból 122 és 152 lóerősek. A kisebbik motor a V40-ben okés, az S60/V60-ban már egy kicsit kevés.

A Volvo-benzinmotoroknak is léteznek erősebb változatai, a T4-es 190 lóerővel, a T5-ös elsőkerék hajtású változata 250 lóerővel, illetve a T6-os elsőkerék hajtásosa 306 lóval, Polestar változatban meg 367-tel.

Egy-egy példány nyilván előkerül közülük is a használt piacon, ezek vonzóak a lóerők és a nyomaték miatt, de ritka modellek. És hát nyilván nem a deciliter-számolók autói.

  • 2.5 és 3.0 benzinmotorok

A T5 és a T6 AWD, vagyis összkerékhajtású változatai kapták ezeket a Volvo-eredetű motorokat. A 2.5-ös az ősi öthengeres Volvo blokk, a hathengeres soros elrendezésű, de úgynevezett "rövid" motor, hogy beférjen keresztben. Mindkét motor turbós.

Ezek annyira ritkák, hogy az alkatrészek beszerzése, illetve hozzáértő szerelő felkutatása nem egyszerű. Viszont amikor mennek, akkor gyönyörűen mennek, erősek, nyomatékosak, forgathatóak, a hangjuk pedig mennyei muzsika. Nem tudnak keveset fogyasztani, de nem is ezért szeretjük őket.

A 3.0 literes T6 motor a Polestar gyári tuning változatok motorja, ott már 351 lóerős. Pontosan ugyanannyira ésszerű választás, mint a Polestar-ok 20 collos gyári alufelnije a hajszálvékony gumival. De ha menni kell, akkor....

  • 1.5 literes benzinmotorok

A kakukktojás motorok. Ezek is VEA motorok, de rövid ideig kerültek csak be a V40-esekbe és az S60/V60 párosba is 2016 és 2019 között (B4154T4), minden esetben automata váltóval párosítva. A motor ugyan az XC40-essel visszatért, de így is ritkának számít.

Az autózás nem bélyeggyűjtés: ami ritka, az problémás.

Ráadásul ezek a motorok sem a teljesítményükkel, sem a fogyasztásukkal nem nyűgöznek le. Az ugyanilyen teljesítményű 2.0 literes VEA motorokat jobb ötletnek tűnik megvenni.

Dízelek

A Volvo újautó-eladásokat kezdetben a dízel motorok dominálták, így a használt piacon is sokszoros túlsúlyban vannak. Általánosságban kiváló, tartós, és a maguk műfajában problémamentes motorok, azonban nem örök életűek. Az S60/V60 első évjárataiban már közel járhatnak a 300-400 ezer futott kilométerhez (sőt), és bár ekkor is racionális lehet a fenntartásuk, azzal számolni kell, hogy hiába lehet a komplett autót olcsón megvenni, ennyi futás után még a leggondosabban karbantartott példányoknál is beüthet valami kopásból, fáradásból eredő hiba, az pedig mélyen zsebbenyúlós történet lehet. Ez természetesen nem Volvo-sajátosság, ez minden sokat futott dízelre igaz.

  • 1.6-os dízelmotor

Az 1.6-os dízel motor a francia PSA-csoporttól származik, 114-116 lóerős. Régóta létező, mindenféle autóba épített, iszonyú mennyiségben készült motor. A V40-esekbe, illetve az S60/V60 párosba a talán legkiforrottabb változata került. A működéséhez szükség van az úgynevezett FAP folyadékra, ami az üzemanyagon kívül állandó működési költséget jelent, kilométerenként 1-2-3 forintot, beszerzési forrástól függően.

Az 1.6-os HDI-motort hajtó gazdik között egyenlő arányban vannak a rajongók, akik más motorral nem is vennének autók (ők a rendkívül kedvező fogyasztást, az ehhez képest viszonylag jó menettulajdonságokat és a kulturált működést szeretik), illetve a gyűlölködők. A gyűlölködők kisebb része szerint az autóhoz egyszerűen kevés ez a motor (különösen a V60-assal autópályázók érzik ezt), nagyobb részük viszont valami horror javításba futott már bele. A modern dízelmotorok összetettek, ha elromlik egy alkatrészük, az gyakran magukkal húz más alkatrészeket is, a szervizszámla pedig sokkoló lehet.

Ezeknek a motoroknak a bonyolult lelkivilágáról a Totalcar közölt összefoglaló cikket.

  • 2.0 literes dízelmotorok

Ezek mind Volvó-motorok már, de kétféle generáció létezik belőlük.

Kezdetben az öthengeres motorok jelentették a 2 literes motort, ezek az ős 2400 köbcentis D5-ös legenda elsőszülött unokái. Az S60/V60-ban 136 és 163 lóerősek tudtak lenni, a V40-ben 150 és 179 lovasak. (A 179 lóhoz szükség volt plusz egy turbóra).

A Volvo történetének feltehetően legjobb, legharmonikusabb motorjai, erejük, megbízhatóságuk, sőt, motorhangjuk legendás. A már eleve jól fogyasztó 2.4 D5-höz képest is jelentősen takarékosabbak, talán egy liter is lehet az átlagfogyasztás különbsége azonos teljesítményszint esetén.

A négyhengeres motorok a 2015-ös modellévben (2014. 08. utáni gyártás) jelentek meg, a hirdetésekben felismerhetőek az 1969 cm3 lökettérfogatukról. A leváltott D2, D3 és D4 motorokkal szinte megegyező a teljesítményük. A motorhang sajnos nem olyan szép, ellenben a fogyasztás érezhetően tovább mérséklődött. Egy 120 lovas (D2) V40-essel városban el lehet járkálni 6 liter alatt. 

A Volvósok ezeket a motorokat is szeretik, bár az ősök brutalitása ezekben már nincs meg. Nagy gondokról nem tudni, a 0W-20-as olajukat majd mindegyik fogyaszthatja egy picit, a 180 lovasok dupla turbója némi plusz gondoskodást (és vastagabb pénztárcát) igényel.

  • 2.4 D5 dízelmotor

Az S60/V60 bemutatása után pár évig elérhető volt a klasszikus, öthengeres, nagyköbcentis D5 motor is, 205 illetve 215 lóerővel, gyakran automata váltóval, összkerékhajtással, a legmagasabb felszereltségben.

Ez a Volvók történetének legendás motorja, és nem véletlenül. Ha valaki kifog egy keveset futott, karbantartott példányt, és nem bánja, hogy városban 2-3 literrel többet is fogyaszthat, mint egy 120 lovas alapdízel, akkor már meg is van az élményautója. Tol, mint egy mozdony; hangja mint egy német katedrális orgonasípjaié.

Hibrid

  • D6 PHEV motor (hibrid)

A maga idejében különlegesség volt a dízel motorral párosított plug-in hibrid meghajtás. Annyira, hogy egyes piacokon – például Magyarországon – nem is árulták. Ettől még a mai használt piac dugig van a tipikusan Hollandiából, Belgiumból behozott plug-in hibridekkel.

A Szerző nem ismeri a konkrét autót, csak a V60PHEV-csoport bejegyzéseit olvasgatja. Alapvetően rendben van ez a konstrukció, ami a klasszikus 2.4-es, öthengeres dízelmotort egészíti ki villany hajtással. A 300 ezer kilométer körül járó példányok is többnyire egészségesek. A plug-in rendszer azonban korlátozza a felhasználást, pláne a mostani áram árakkal. A csoport tapasztalatai alapján azzal kell számolni, hogy egy töltéssel tiszta elektromos (EV) üzemmódban télen 20-40 kilométert, nyáron klíma nélkül 40-50 kilométert tud megtenni. 

A modell típushibája a klímakompresszor drága meghibásodása, de létezik már megoldás a problémára. Aki ilyen autóban gondolkozik, lépjen be a csoportba és okosodjon a vásárlás előtt.

 

Ha elolvastad ezt a fejezetet és hasznosnak találtad, dobj egy lájkot. Ha tévedést találsz, valamit kiegészítenél, vagy egyéb módon segítenél a blog tökéletesítésében, írj kommentet. Köszönjük.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://v40s60v60.blog.hu/api/trackback/id/tr7918083100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása